A kalibrálás szót a magyar nyelvben nagyon sok folyamatra használják. Ezek mindegyike kapcsolódik bizonyos fokig a kalibrálás valós tartalmához, azonban csupán egy tevékenység jelent valóban kalibrálást a metrológiai fogalmak szerint.
Ezt a meghatározást az a tény is bonyolítja, hogy a kalibrálás szó angol " calibration" megfelelője szintén eltér bizonyos fokig a metrológiai kalibrálás fogalomtól.

Habár a kalibrálás szót használják a gyártók akkor is, amikor egy mérőeszköz, mérő berendezés faktoriális alapértékeit beállítjuk egy gyártó által biztosított "etalonnal", az eszköz ettől még nem lesz kalibrált mérőeszköz

Továbbá a mérőműszerek, mérőeszközök gyártó által beépített kalibrálási procedúráját - SELFCAL- ( referencia ponthoz való visszaállását ) is kalibrálásnak nevezik, az eszköz ezen folyamat után sem válik kalibrált mérőeszközzé.

Metrológiai értelemben véve a kalibrálás annyit tesz, hogy megmérjük, a mérőeszköz, vagy mérő berendezés pillanatnyi metrológiai jellemzőit. Természetesen maga a mérés még nem elegendő. A mérést, kalibrálást megfelelő pontosságú és megfelelő visszavezetésű etalonnal szükséges elvégezni. A kalibrálási eljárásnak, vagyis a mérési módszernek igazoltnak - verifikáltnak kell lennie.
A kalibrálásról a megrendelő kalibrálási bizonyítványt kap, amely tartalmaz minden mérési eredményt, a  becsült mérési bizonytalanságot, a kalibrálásnál alkalmazott mérőeszközök, segédeszközök adatait és visszavezetését, a kalibrálási eljárást, valamint minden olyan információt ami alapján a kalibráló laboratórium megismételheti a kalibrálást szükség esetén.

Abban az esetben, ha az adott mérőeszköz olyan mérésen ( kalibráláson) ment keresztül, amit az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány követelményeinek megfelelő kalibrálási bizonyítvánnyal igazoltak, akkor tekintjük a műszert kalibrált mérőeszköznek.

A német DKD irányel a klímakamrák mérésére három különböző módszert különböztet meg. Ezek egyike az a legalább kilenc térbeli ponton történő eloszlás mérés. Ez a mérés elvében megfelel kilenc darab kalibrálásnak, hiszen a klímakamra hőmérsékletét kilenc különböző térbeli ponton mérjük.
A mőmérésklet és páratartalom eloszlás mérés végeredményeként hőmérséklet  és /vagy páratartalom pontonként egy átlag értéket határozunk meg, ami az adott mért értéket jelenti, valamint egy térbeli eloszlás értéket és egy időbeli eloszlás értéket.
A térbeli eloszlás határozza meg a legnagyobb különbséget a klímakamra mért pontjai között, ami akár 2-3 °C vagy akár 5%RH lehet.
Az időbeli eloszlás a klímakamra hosszútávú stabilitását határozza meg.
A kalibrálási bizonyítvány értékei alapján a megrendelő meghatározhatja, hogy az adott hőmérsékleti tér megfelel vagy sem az adott elvárásoknak, a kívánt teszthez a kamra teljes egészében, vagy csak limitált belső térrel használható.